A számítógépen lévő valamennyi adat a cég tulajdonát képezi, azokért felelősséggel tartozol.
A cégvezető büntetőjogilag felel azért, ami a gépeken van még akkor is, ha nyilatkozatot kér a beosztottaktól arról, hogy nem töltenek semmit a gépekre. Ugyanis a vezetőknek ellenőrzési kötelezettségük is van, ennek során a tőlük elvárható gondossággal kell eljárniuk.
Az aláírt nyilatkozat mellett érdemes szóban is felhívni a dolgozók figyelmét az illegális szoftverhasználat következményeire és szigorúnak lenni velük.
Az itt közölt Alkalmazotti nyilatkozat és Szoftver Etikai kódex a BSA Hungary által javasolt forma:
A szoftverek használatát illetően a [Szervezet] az alábbi politikát követi:
A Büntető Törvénykönyv 329/A paragrafusa szerint, aki a szoftver szerzői jogát haszonszerzés végett, vagy vagyoni hátrányt okozva megsérti (a szoftver engedély nélküli másolása minden esetben vagyoni hátrányt okoz), az szabadságvesztéssel, közérdekű munkával, vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
A szerzői jog megsértőjét a fentieken túl kártérítési felelősség is terheli az okozott kár vonatkozásában.
A [Szervezet] tiltja és elítéli a szoftverek illegális használatát és másolását.
A [Szervezet] azon alkalmazottai, akik illegális szoftvermásolatot készítenek, szereznek be, vagy használnak, az adott körülményeknek megfelelően szankcionálhatók.
Ez a szankció akár a munkaviszony megszüntetése is lehet.
Tudomásul veszem a [Szervezet] szoftverhasználatra vonatkozó politikáját, és betartását magamra nézve kötelezőnek fogadom el.
[Hely] [Dátum]
Alkalmazott aláírása
Alkalmazott neve
A szerzői jog által védett szoftverek illegális használata és másolása törvénybe ütköző cselekedet, ennek megfelelően ellenkezik a [Szervezet] politikájával, és adott esetben büntetőjogi felelősségre vonással jár. Az ilyen jellegű szoftvermásolást és szoftverfelhasználást helytelenítjük és elítéljük, ezért ennek megakadályozására a [Szervezet] a következő alapelveket fogadja el:
A [Szervezet] számos szoftvercég termékeit használja. A [Szervezet] szoftverhasználati politikája és rendje előírja, hogy az alkalmazottak tiszteletben tartsák a szoftverekkel kapcsolatos szellemi tulajdonjogot, valamint az általuk használt szoftverek licencszerződéseinek feltételeit. A licencelt szoftver eszközökkel való gazdálkodás megköveteli, hogy a [Szervezet] csak jogtiszta szoftvereket telepítsen a számítógépeire, beleértve a hordozható számítógépeket és szervereket is.
A [Szervezet] minden szükséges lépést megtesz, hogy megakadályozza a licencelt szoftverek és a kísérő dokumentációk jogsértő másolását, mind saját telephelyén, mind máshol, kivéve azt az esetet, ha a másolásra a licenctulajdonostól írásbeli engedélyt kapott. A szoftverek engedély nélküli másolása adott esetben megvalósítja a Btk. 329/A. §-ban meghatározott szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértésének bűncselekményét.
A [Szervezet] nem ad engedélyt egyetlen alkalmazottnak sem a szoftverek vonatkozó licencszerződését sértő használatára, beleértve a szoftverek átadását vagy elfogadását üzleti partnerektől, megbízóktól vagy ügyfelektől.
A [Szervezet] a szoftverhasználattal kapcsolatosan tájékoztatást nyújt az alkalmazottaknak. A tájékoztatást követően az alkalmazottak aláírják a szoftverhasználattal és licencgazdálkodással kapcsolatos Alkalmazotti nyilatkozatot. Az új alkalmazottak a belépésüket követő 10 munkanap alatt kapják meg a fenti tájékoztatást.
Azok az alkalmazottak, akik
fegyelmi büntetés lehetőségének vannak kitéve, mely az azonnali elbocsátást is maga után vonhatja.
A [Szervezet] fenntartja a jogot arra, hogy megvédje hírnevét, illetve a számítógépes szoftverekbe befektetett beruházásait azáltal, hogy erős belső ellenőrző rendszert alakít ki, melynek célja megakadályozni a szoftverek illegális másolatának készítését és használatát. Ezek az ellenőrzések magukba foglalják:
A BSA által javasolt és az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal által szakmailag véleményezett ajánlás
A BSA, NAV és a Nyomozó hatóság hatásköréről Ormos Zoltán ügyvéddel készített interjút az uzletelo.network.hu. Idézünk a cikkből:
“Jogi kérdésekben Dr. Ormós Zoltán, az Ormós Ügyvédi Iroda vezetője volt segítségünkre, amit ezúton is köszönünk. Az alábbiakban az ügyvédi irodától kapott információkat nem közöljük szó szerint, csupán felhasználjuk áttekintésünkkor és kiegészítjük felvetéseinkkel.
Alapos gyanú, de mennyire alapos?
Sokan beszélnek BSA által lefolytatott házkutatásról és eljárásról, holott ez nem helytálló, mivel a BSA nem hivatalos szerv, hanem civilszervezet. Eljárás alá természetesen lehet vonni bármilyen természetes és jogi személyt (azaz magánembert, vállalkozót és céget), a nyomozás megindításának feltétele a bűncselekmény gyanúja. Az ügyészség számára gyanú alapjául szolgáló információ származhat feljelentésből, saját adatból vagy nyomozatból. Feljelentést minden esetben kötelessége kivizsgálni a hivatalnak és csak akkor utasíthatja azt el, ha nincs szó bűncselekményről, nem megalapozott a gyanú vagy büntethetőséget kizáró ok áll fenn.
Ki kopog, mi kopog?
A házkutatást a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság (pl. rendőrség) rendeli el egy határozat formájában, a végrehajtásban a nyomozó hatóság vesz részt. Rendszerint az érintett jelenlétében kell elvégezni, az érintetten kívül a védő, képviselő, illetve a megbízott hozzátartozója lehet jelen. A házkutatás megkezdése előtt pedig fel kell szólítani a keresett dolog önkéntes előadására. A felszólításnak ki kell terjednie a számítástechnikai rendszeren, adathordozón tárolt adatok hozzáférhetővé tételére is. Ha az érintett a felszólításra a keresett dolgot előadja, a tárolt adatot elérhetővé teszi, a házkutatás nem folytatható, kivéve, ha gyanú merül fel arra, hogy a házkutatás során más bizonyítási eszköz, elkobozható vagy vagyonelkobzás alá eső dolog is fellelhető.
Mihez van jogunk és mi a kötelességünk?
Amennyiben lefoglalják a számítógépeket, adathordozókat, mindenképpen jegyzőkönyv készül róluk mennyiségük, értékük, minőségi állapotuk feltüntetésével úgy, hogy később egyedileg azonosíthassák őket. A jegyzőkönyvből egy példányt meg kell kapnia az érintettnek. A lefoglalást a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság szüntetheti meg, ha arra már nincsen szükség, valamint meg kell szüntetni, ha a nyomozást is megszüntetik. A törvény előírja, hogy mind a házkutatást, mind a lefoglalást az érintett „kíméletével” kell foganatosítani, lehetőleg reggel hat és éjjel huszonnégy óra között. A nyomozó hatóságnak ügyelnie kell arra, hogy az érintett személy magánéletének a nyomozással nem érintett részei ne kerüljenek nyilvánosságra, valamint kerülni kell a szükségtelen károkozást. Az érintettnek azonban szükség szerint együtt kell működnie; ha felszólításra önkéntesen nem adta át a keresett dolgokat, adatokat, tűrnie kell a házkutatást, lefoglalást, amennyiben pedig akadályozza azt, rendbírsággal sújtható.”
Ormos Zoltán nyilatkozatának forrása:http://uzletelo.network.hu/blog/uzletelo-klub-hirei/ha_kopogtat_a_szoftverrendorseg
Nyilatkozatok forrása:
http://ww2.bsa.org/country/Tools%20and%20Resources.aspx
http://ww2.bsa.org/country/~/media/Files/Tools_And_Resources/hu/SoftwareEthicsCode_HU.ashx
http://ww2.bsa.org/country/~/media/Files/Tools_And_Resources/hu/EmployeeDeclarationSample_HU.ashx